Hull a hó és hózikzikzikzik és egy játééék:)

Sziasztok!:)
Az elmúlt bejegyzés óta, ami azért valljuk be elég rég volt, elértük a 800 feletti nézettséget is.:)Iszonyatosan boldog vagyok, és nagyon köszönöm mindenkinek, úgyhogy úgy döntöttem, játszunk!:) A nyereményt pedig 9 db jelölt közül választhatjátok ki:) A képeket, és a játék feltételeit a bejegyzés végén írom le, ennek oka, hogy olvassátok egy picit :D, és mert olyan ékszerért is versenyezhettek, amit ma fogok bemutatni.:)Ilyen az élet!:) Szóval a szokásos helyzetjelentés:) Megjöttek a felvételik, és hát..azt hiszem büszke vagyok rájuk.:) A központi m 40 és 41 pontos lett, a tehetséggondozó pedig (mert hogy ilyen fene nagy tehetségnek, mint én, olyat is kellett írnia) 36 és 25. Hát, sokat nem tudtam meg belőle, de levontam a tanulságot, miszerint érdemes volt mind a kétszer magammal cipelnem a szerencsehozó tárgyakat, úgy mint:szerencse malac, szerencse nyaklánc, 2 db nyomtatott pénzérme, szerencse fülbevaló, 3 szerencse toll, szerencse gyapjú darabka(?). Ahhoz képest, hogy nem vagyunk babonások, 5 perc alatt egész klassz gyűjteményt hozott össze a család.:) Nálunk Ajkán végre megjött a tél, igazi nagy hópelyhekben esett egész héten(igaz, hogy hétvégére teljesen elolvadt, de akkor is).:) Eleinte imádtam, de amióta vannak fiúk és vannak lányok, azóta mindig van fürdetés is, hipphipphurrá:) És a gondok mindig ott kezdődnek, hogy hiába voltam aikidón(egyszer, mint mondtam:D) és olyan karizmaim vannak hogy nagyon, azért mégsem merjük a csajokkal vissza adni, pedig abból a hóból amit a héten kaptunk, simán kitelne a Himalája(mert az havas, ugye?).:) A héten egyik nap mentem hazafelé, az egyik barátommal, aki történetesen fiú,   szóval elég valószínű volt  hogy közelebbről is tanulmányozhatom a szép, fehér havat(próbáljuk meg pozitívan felfogni a dolgokat). Mentünk egy darabig, már láttam a szemében a vad csillogást, mint amikor oroszlán nézi szegény tehetetlen antilopot(háh, milyen hasonlatokat tudoook:)), mikor megláttam egy bácsit a közelben, ahogy a háza előtt söpörte a havat. Gondoltam éljen, itt a megmentő sereg, és futólépésben igyekeztem elvonszolni magam odáig.(sebzett antilop taktika:)) A ház előtt büszkén és nyugodtan megálltam, amolyan "na most fürdessél ha tudsz" kifejezéssel az arcomon, és úgy összességében elég büszke voltam magamra. Valahogy sosem jönnek be a megérzéseim, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a fiúkat sosem  gátolja egy olyan tekintélyes tényező, mint a bácsi alig pár méterre tőlünk, szóval kaptam rendesen. Pár perc múlva havas gatyával, kabáttal és hajjal álltam fel és meredtem a bácsira, a szememből pedig reményeim szerint ordított a csalódottság, mert a férfi ahelyett, hogy elkezdett volna kiabálni, megmenteni vagy valami hasonló emberi érzést produkálni, kedélyesen megtámaszkodott a hólapátján,  minden jel szerint minket nézett és NEVETETT! Hát abban a pillanatban, azt hiszem egy életre megjegyeztem magamnak, hogy soha ne bízzak a férfiakban, ezt az elvemet pedig csak megerősítette, hogy miután perzselő tekintetet vetettem felé, mosolyogva csak annyit dünnyögött: "májusban már úgysem lehet már fürdetni". Hát ennyi lett volna ez a történet, és minden lánynak üzenem:  kitartás, mindjárt itt van az a május!:)
Na akkor ékszereket is kéne mutatni, ha jól emlékszem süthető gyurmát ígértem?:)

                                                   HotDog-os gyűrű:)

                                És egy közeli, csak szegénynek úgy fénylik az orra, mint Rudolfnak, ha meg van fázva:)

                                 A legelső gyurmázásomkor készült karkötő, azóta is imádom, bár olyan medálok
                                      lógnak rajta, amihez hasonlókat már nagyon sokan, nagyon szépen
                                         készítettek el.:)

                               És a legeslegkedvencebb fülbevaló, szintén első gyurmázáskor készült.:)
                               Azon a már említett néptáncos kirakodóvásáron láttam ilyet,és már akkor
                                   tudtam, hogy ilyen kell nekem:)
Ennyi volt mára az újdonságokból, jöjjön a játék!:)
                                          ÉKSZERELMEIM- AZ ELSŐ JÁTÉKUNK
Amikért harcba szállhattok:

                                                        1, Gumicukor fülbevaló

                                                         2, Törpös fülbevaló:)
                                                 

                                                                     3, Vízipókék

                                                            4,Gru-s gyűrű

                                                         5, HotDog gyűrű

                                                           6, Gyalogkakukk

                                                         7, Spongyáék

                                                         8, Dóra és a majom akinek nem tudom a nevét:)

                                                      9, Tojás és bacon fülbevaló


És amit tennetek kell érte: Ahhoz, hogy megnyerd valamelyik ékszert, nem kell mást tenned, mint hagynod egy megjegyzést ennek a bejegyzésemnek a végén:) A kommentben írd meg az e-mail címedet, a nevedet, és azt, hogy melyik ékszert szeretnéd megnyerni.:)
A sorsolás pediiig...:  február 29-én lesz:)
FONTOS: ha nincs kilyukasztva a füled, de tetszettek azok a medálok amiket nyereménynek kineveztem az sem gond:) Ilyen esetben a kommentedben jelezd nekem, például, ha Dórás nyakláncot szeretnél, akkor természetesen a 8-as szám, de írdd mellé hogy nyakláncként kéred.
Elég sok ékszer közül választhattok, úgy ha egészen pontos akarok lenni, alig maradt ki valami:) Úgyhogy HÁLÁSNAK LENNI!:)
Hát, nagyonnagyon remélem, hogy sokan veszünk részt a játékban, én iszonyatosan boldog lennék, ha velem tartanátok:) Ha kevesen, akkor kevesen, leszünk mi még népszerűek:) Hajráá mindenkineeeek!:)

Nyest kontra emberiség:)

Sziasztok!:)

Huh, elvonási tüneteim voltak, úgyhogy úgy döntöttem megörvendeztetlek titeket egy bejegyzéssel:)(most mondjátok hogy nem vagytok boldogak?):D Ma nagyon pörgős kedvemben vagyok, ami nálam elég gyakori, és ami egyenlő azzal, hogy rengeteget fogok beszélni.:) Hát, csak remélem, hogy nem baj.:) A témám pedig, nem lesz más, mint a mi házi állatunk, a Nyest(csupa nagybetűvel, szigorúan). Persze, más kutyát tart meg macskákat, talán hörcsögöket, de nekünk egy sokkal különbb, és okosabb állat kellett. Persze, a dolgok nem teljesen úgy alakultak, hogy sok választásunk lett volna, ami Nyestit meg a mi kapcsolatunkat illeti. Az egész egy nyári éjszakán kezdődött...(hatásszünet).

Szóval pár hónappal ezelőtt, éppen az igazak álmát aludtam, édesdeden, akár a ma született bárány(elbűvölő hasonlat tőlem, hogy érezzétek milyen bájosan alszok), amikor egyszer csak kaparászást hallottam. Meggyőződtem róla, hogy a hang minden kétséget kizárólag a  tetőről jön,  és hogy tutira egy betörővel van dolgom. Miután a hang még mindig nem maradt abba, sőt, a titokzatos betörő most már lépegetett is,ezt hallottam a cserepek koppanásából,  teljesen pánikba estem. A filmekben valahol itt szokott megjelenni a szőke herceg, és megmenti a hősnőt, miután végez a gaz és elvetemült gyilkossal. Nos, nekem abban a pillanatban egy barna is jó lett volna, csak jöjjön végre. De hiába néztem csábosan, és rebegtettem a szempilláimat, nem jött, ami azt hiszem, a jövendőbeli kapcsolatunkra tekintve elég nagy hiba volt. Szóval nem lehetett mást csinálni, muszáj volt megnéznem ki is van a tetőn. Erős és független nőként fogtam egy dezodort, ami tökéletes harci szerszám volt, higgyétek el(gondoljatok csak arra, hogy ha szembe fújok vele valakit, biztos hogy megvakul, mert csak kíméletesen ám). Az én szobámról tudni kell, hogy a tetőtéren van, és az ablakomon kinézve a szépséges cserepeket bámulhatom, egyszóval teljesen belátom a tetőt. Éjszakára le szoktam húzni a redőnyt is, hogy ne süssön be a Hold, meg egyéb ilyen fontos dolgok miatt. Szóval a lényeg, hogy egy harcias mozdulattal és egy dühös "Most fussál ha tudsz, kis mocsok" kiáltással felrántottam a redőnyt. Nos, iszonyatosan megkönnyebbültem, amikor nem láttam senkit, mert bár komolyan tudok harcolni, meg  aikidora(így kell írni?) is jártam( igaz, hogy kétszer, de ezt a tényt azóta is igen büszkén hangoztatom:)), de azért mégsem rajongtam túlzottan az ötletért hogy meg legyek halva.(szép magyaros mondat). De sajnos a kalandok itt nem értek véget. A kaparászás és a titokzatos járkálás minden éjjel megismétlődött, sőt, ahogy azt elég bölcsen megállapítottuk, a jövevény befúrta magár a falba is.  És itt kezdődtek a találgatások: macska nem lehetett, mert az túl nagy ahhoz, hogy beférjen a falba. Egér sem, mert az pedig nem ad ki ekkora hangot, így minden kétséget kizárólag nyestről volt szó.  Elég állatbarát emberek vagyunk, ez mi sem látszik jobban, mint hogy csak két hónap múlva tettük fel a mérgezett tojást a tetőre,miután a kaparászás csak nem maradt abba. Azt hiszem,  a család ettől kezdve lerendezettnek tekintette a dolgot, csak hát egy gond volt:sehol sem láttuk a holttestet, sőt magát Nyestit sem, ahogy habzó szájjal megtébolyodva, rángatódzó végtagokkal rohan át a tetőn. De az éjszakai járkálások csodálatos módon megszűntek, mi pedig önelégülten könyveltük el magunkban, hogy az ember a legkirályabb élőlény.  No és igen, most jönne a happy end, csak sajnos ez nálunk nem szokott működni.Ugyanis tegnap éjszaka újra hallottam a hangot közvetlenül a szobám falából, és kissé irónikusan jöttem rá, hogy a nyest téli álmot alszik.  Úgyhogy, miképp a bölcs ember megnyugszik, de nem adja fel a harcot,  a Nyest kontra család harc= 1-0.

                                  Azért, a büszkeségem megkívánta, hogy felrakjam ezt a videót, Nyestintek                              

                                                             szeretettel...

Hajjajj, megint sokat beszéltem, úgyhogy gyorsan feltöltöm a képeket.:) Változatlanul maradunk a mesehősöknél, bár kezdek gondolkodni, hogy jövő héttől már mutatok nektek valami mást is, ami történetesen süthető gyurma. De az már a szépséges jövő:)

            Először egy kis előzetes az én kedven mesémből, aminek a címe nem más mint Gru, és aki pedig                szereti az aranyos meséket és az elbűvölő szereplőket, az feltétlen nézze meg!

                                                      Minyonka, az egyik szereplő csücsül a gyűrűn.:)

                                              Barbapapáék is igen boldogan néznek:) Ők fülbevalónak készültek, a kép
                                                       még az összeszerelés előtt készült.

                                                   Csőrike sem maradhatott el, ő egy medálon lóg, 

                                                      szintén nem látszik a képen...

                                                   

Nos, ennyi volt mára, a héten még mindenképpen jövök.:)Több ékszert szeretnék hozni nektek, de hogy mennyit és miket, nos maradjatok velem, és meglátjátok.:)